Mivel már előző nap kinéztünk az interneten, hogy fejenként 39 dollárért át tudunk vonatozni Brisbane-be, ezért délelőtt el is ruccantunk megvenni a jegyeket. Még a jegyvételünk előtt meglátogattuk a Patakfalvi házaspárt, kik a Szent Erzsébet otthon 4-es villájának lakói. Kaptunk tőlük is felvételeket a miséről és régebbről is, valamint egy fél kilós kávét, ami a kedvencük, hogy elküldjem Édesanyáméknak. Ezúton is köszönjük.

Egyből el is vitt minket Dénes e napi otthont adóinkhoz Bejczi Lászlóhoz és Erikához. Ők Sydney határán laknak, legközelebbi állomás St Marys 10 km-re. Nagyon kellemes délutánt töltöttünk nálunk, megvizslattuk a kert hátuljában lévő törpelovakat, akik nagyon tetszettek.

Viktorral próbáltunk sétálni egyet a folyóhoz, de lehetetlen volt a lejutás, mindenhol magánkertek voltak végig. Maradt a kellemes délutáni csevej múltról, jelenről és jövőről, majd koraeste meg is érkeztek lassan a rokonok, s kezdődhetett a szokásos hétfő esti vacsora. Ugyan leányuk, Judy beszélte a magyart, mégis ő is az angolt erőltette, mert jobban ment neki. Ott volt még a férj Mel, s fiúk Alex is, aki nagyon hejre-húde legényke mindkettőnk véleménye alapján. Rajtuk kívül Michelle volt még jelen, aki fiúknak, Lacinak a neje. Nagyon kedves család.

A ping-pong bajnok László este elment meccsre, s meg is nyerte azt. Magyar kéz arany.