Orore point.

Délelőtt búcsút intettünk Orore pointnak és megindultunk a Moeraki Boulders felé. Ez egy érdekes, szép hely: sziklagömbök vannak az óceánparton. Belsejükben a repedések mentén kvarc képződött. Újfent geológusainkat kérdezném: tudnak-e valamit az ilyen és ehhez hasonló képződmények keletkezéséről?

 Moeraki boulders.

A sziklanézés után tovább mentünk a világítótorony irányába.

Leshely.

Végeredményben itt nem is a kedves, fehér, fából készült torony lett a fő attrakció számunkra, hanem a sárga szemű (és egyéb fajtájú) pingvinek és fókák lesése. Kisétáltunk egy helyre, ahol pl horgászni is lehet, félsziget jellegű volt. Ezen a részen még a közvetlen közelünkben is ott volt pár pingvin. Megállapításom alapján ők a sárga szemű pingvinek.

Kicsit továbbmásztunk ezen a részen és volt , ahol egész le tudtunk kecmeregni a sziklás partra a fókák közé. Persze csak viszonylag tisztes távolságban, mert ők nem félnek az embertől.. bár Viktor szerintem így is túl közel ment, de fóka pajtás csak bámult és nem indult meg felénk végül :) Nagyon nagyon király hely volt ez. Természetes élőhelyükön nézegethettük testközelből ezeket a csodás lényeket!

Tovább mentünk délre. Palmerstonban beültünk egy fish and chips-be, ahol viszonylag gazdaságosan tudtunk enni nem annyira finomat, de azért volt benne egész jó is (pl a sült gomba, hagyma, rösztli).  De a virsliszerű kolbász az közelített a borzalmas jelzőhöz. Palmerstonban búcsút intettünk az óceánnak és a 85-ös úton elindultunk befelé Central Otago irányába.

A 85-ös út.

A 85-ösön először Ranfurlyn átmenve (nem álltunk meg) felmentünk Naseby-be, ami egy erdőben található. Naseby helyes, nyugodt kis ex aranybányász városka, ahol 2,5 órán keresztül kerestük a „swimming dam” felirat által említett tavacskát. Hát már azt hittük mi vagyunk a hülyék, hogy ennyire nem tudunk tájékozódni, de végül meglett :) Nem volt egyszerű…jól eldugták.

Naseby swimming dam.

Egyébként ez az egész körzet már igencsak Középföldére apellál. Csak most épp nem zöldell a fű. És hát nagy mosolygásra adott okot, amikor a térképünkön egyszer csak megpillantottam a „Plains of Rohan, Rohirrim Village” feliratot, majd a „Various scenes from Middle Earth”-öt is. Kicsit jót röhögtünk, hogy Gyűrűk Ura is fel van tüntetve a térképünkön. Azóta már pl Mordor is megvan (Északon van). Rohant tervbe is vettük eznapra.

Plains of Rohan ( Poolburn dam)

Omakauban próbáltunk tankolni, de hétvégén nem volt már nyitva semmi, se a kút, se más. Szóval muszáj voltunk bemenni Alexandrába. Itt tankoltunk és visszaindultunk Rohanba (Poolburn Dam, Poolburn Reservoir, Moa Creek alatt). Kb 30 km volt az út oda. És igen nagy részen csak földút (köves, murvás). Majd át is vált csak 4 kerékmeghajtásosnak való útba a tó mellett. Naplementére meg is találtuk a tavat és csodálhattuk Rohan vidékeit. Nagyon királyul néz ki a környék, mindenhol sziklák ’nőttek ki’ a földekből. Szóval olyan igazán Rohanos. Ez a Rohirrim falu volt az, ahol elesett Faramir? Valaki segítsen!

Itt aludtunk Rohanban. Egy szikla tövébe, a szélcsendbe. Mi hobbitok. Igazán epikus volt ez a rész :) No meg a Tejút is tisztán látható volt éjjel…egyszerűen csodálatos volt!! Azt hiszem még sosem láttam a Tejutat így. Otthon nem vehető ki ilyen tisztán. Lélegzetelállító volt belecsöppeni a mesébe egy este, éjszaka erejéig. Jó éjt Rohan!