Reggeli ébredés után a Huka vízeséssel kezdtünk. Elég király hely! A folyószakasz beszűkül 2 sziklafal közé, itt már háborog a víz, mint az isten nyila, majd kiömlik a végén meglehetősen gyorsan és hatalmas mennyiségben. Elsétálgattunk körülötte, tetszett.

Volt egy kis útelterelés, ami miatt kicsit fentebbről is megcsodálhattuk eme ’turbinát’.

A következő terv az volt, hogy már meg is indulunk Hamiltonnal, de végül még itt Taupoban pont útba esett a Craters of the Moon (micsoda turistacsalogató marketing) nevezetű hely, ahol kigőzölgések, kráterek, kén és bugyogó iszap van. Tudni illik, hogy ez a régió igen aktív geológiailag, egy merő termálvidék kitudja hány száz négyzetkilométeren. Viszont sajnos ez a holdkráteres részegység igen halott volt a híréhez és az elképzelésekhez képest. Nem is vittük túlzásba a fotózást. Egyébként azt hiszem 6 dollárt kértek fejenként.

Ezt követően meg is indultunk Hamiltonnak, ahol leltünk tavat, szép folyót sétánnyal és összességében is szimpatikusabb, mint a nagyvárások, pedig ez sem olyan csoffadt.

Az estét a helyi motorcampben töltöttük 35 dollárért.