Számunkra a karácsony mókásan telt. Szegény Toyónak a vicc kedvéért most a Wisko ventillátora tört ketté. Ugyan sikerült a problémát megoldani, amolyan Viktorosan, de a hiba ettől még nem szűnt meg.

No igen, jól látjátok, hegyi körülmények között a szög és a kalapács mindig remek barát. Visszatérve a városba megpróbáltunk alkatrészt szerezni, de nem sok sikerrel. Két napig jártuk a bontókat és úgy tűnik, mindenkinek erre a sütire fájt a foga. Mind elkelt. Az új természetesen szóba se jöhetett ( 900 $ ). Így kénytelen voltam venni két elektromost és helyet csinálni nekik a motortérben. A végén még az eredetit is meg kellett ragasztani, mert a szögeket folyton elnyírta a nyomaték. A végeredmény 35 $-ból igazi Mc.Giver alkotás…. Teljesen jogos a kérdés. - Miért is vásárolok minden esetben hulladékot? – Hát természetesen azért, mert olcsó és így egy kis nyereség is elképzelhető a végén. ( .. és mert imádok bütykölni, de ezt el ne áruljátok Lindának, mert lenyisszantja azt, ami nékem olyan kedves..)

Az immár agyonhűtött sárkánnyal elindultunk túrázni egy kicsit.

Anawhata

Piha

A La Trobe track végén található Karekare vízesés igen fincsi hideg….

Linda kiegészítése: Jártunk az Auckland fölött található Shakespeare Regional Parkban. Nagyon érdekes hely, mert látszólag, kívülről a Lost World-höz hasonlít, épp úgy kerítés és automata két lépcsős bejutású kapuk védelmezik, mintha dinoszauruszok lennének odabent. Valójában csak az őshonos, védtelen állatok védelme a cél, hogy ne tudjanak bejutni ilyen-olyan vadászó lények, rágcsálók.

Haruhy-öböl (Shakespeare N.P.-ban)

Shakespeare Nemzeti Park

 Army Bay

 apály